Tápérték-táblázat, 3. pont - A zsírok

Minden élelmiszer címkéjén – törvényi kötelezettségének eleget téve – találunk egy táblázatot, mely összefoglalja az adott termékben lévő tápértékeket, egy bizonyos mennyiségre lebontva (többnyire ez egy adag, 100 g vagy 100 ml). A tápértékek között az alábbi fogalmakat látjuk felsorolva: energia, szénhidrátok, zsírok, fehérjék, rostok, illetve a vitaminok és ásványi anyagok. De mit takarnak pontosan ezek a fogalmak, és pláne, mennyi az ideális mennyiség? Ebben az útvesztőben szeretnénk eligazítást adni cikksorozatunkkal, ahol minden részben bemutatunk egy-egy fogalmat – tartsatok velünk! Beszéltünk már fehérjéről, szénhidrátról, mint alapvető tápértékről, a tudatos étkezés azonban nem áll meg ennél a két paraméternél. Diéta, életmódváltás, fogyókúra - vagy nevezzük, aminek csak szeretnénk - alatt sokan kerülik a zsírokat, igyekeznek kiiktatni az étrendjükből. Ezzel az iránnyal viszont sokszor inkább ártunk, mint használunk, ha nem vagyunk tisztában azzal, milyen szerepet töltenek be szervezetünkben a zsírok. A zsírok nélkülözhetetlen anyagok az életünk szempontjából, a szervezetünk felépítésében és anyagcseréjében egyaránt szerepet játszanak. A zsírok a vérből elsősorban a májba, majd a zsírszövetekbe, izomszövetekbe épülnek be. A zsír elsődleges feladata az energiatárolás, majd az igényeknek megfelelően a mobilizálás. Egy gramm zsír kétszer annyi energiát tartalmaz, mint ugyanakkora mennyiségű szénhidrát vagy fehérje (1 g zsír = 38,9 kJ; 1 g szénhidrát = 17,2 kJ; 1 g fehérje = 18 kJ), tehát az étkezési zsiradék az összes tápanyag közül a legtöményebb energiaforrás. Minden zsír különböző trigliceridek elegye. Ezek kémiailag glicerinből és különböző zsírsavakból keletkeznek. A zsírok felépítésében résztvevő zsírsavakat telített és telítetlen zsírsavakra osztjuk.

1. Telített zsírok

Statisztikai és kísérleti adatok igazolják, hogy a telített zsírokban gazdag táplálék megnöveli a vér koleszterinszintjét, ezáltal fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Ez azt jelenti, hogy a telített zsírsavak egyrészt fokozzák az érelmeszesedést, másfelől felgyorsítják a trombózist okozó vérrögök képződését.

2. Telítetlen zsírok

A telítetlen zsírsavak létfontosságú építőkövei a sejtmembránoknak, valamint belőlük képződnek a prosztaglandinok, melyek hormonhatású molekulák. A telítetlen zsírsavakat szervezetünk nem képes szintetizálni, ezek tehát esszenciális tápanyagok. A legtöbb növényi olaj gazdag telítetlen zsírsavakban. A telített és telítetlen zsírsavak fogalmán kívül említést kell még tennünk az esszenciális zsírsavakról, valamint a transzzsírokról is. Az emberi szervezet képes zsírsavszükségletét biológiailag szintetizálni. Vannak azonban kivételek is, melyeket táplálkozás útján kell beszereznünk. Ezeket a zsírsavakat esszenciális zsírsavaknak nevezték el. Nagyon fontos szerepük van az emberi szervezetben, többek között gyulladásszabályozók, vérzésgátló hatásuk is van, részt vesznek a sejthártyák felépítésében. Formálják az agyszövetet, az ideghüvelyeket, a csontvelőt, és azt a zsírt, ami a szervek (szív, máj, vese) körül van. Szigetelést, védelmet biztosítanak a fizikai károsodás ellen. Az egészséges ember testsúlyának kb. 3%-ával számolhatunk esszenciális zsírként. Forrásai: a tejzsír, növényi olajok és zsírok, hús és hústermékek, kenyér, gabonafélék, burgonya, zöldségek és gyümölcsök, tehát a kiegyensúlyozott táplálkozás biztosítja az esszenciális zsírsavtartalmat anélkül, hogy speciális, magas esszenciális zsírsav-tartalmú kiegészítőhöz kellene folyamodni. Ezzel szemben a transzzsírok olyan telítetlen zsírsavak, amelyek a növényi olajok (napraforgó, szója, repce) hidrogénezése során keletkezik, elsősorban élelmiszeripari feldolgozás során. A növényi olajok alapállapotban jelentős mennyiségben tartalmaznak egészséges (többszörösen telítetlen) zsírsavakat. A hidrogénezés során azonban ezek egy része átalakul más (egyrészt telített, másrészt transz-típusú) zsírsavakká, így a kedvező élettani hatás eltűnik. A transzzsírok jelentősen növelik a szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus, agyvérzés) kockázatát, gyulladáskeltő és érfalkárosító hatásuk felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását - tudományos vizsgálatok eredményei igazolják, hogy napi kb. 5 g transzzsírsav-bevitel 23%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. ÖSSZEGZÉS: Zsír nélkül az emberi szervezet nem maradna életben. Ezért fontos, hogy megértsük, nem minden zsír rossz, sőt, az emberi szervezet számára bizonyos zsírok életbevágóan fontosak. Törekedjünk a telítetlen és esszenciális zsírsavak megfelelő, arányos fogyasztására, kerüljük a telített és transzsírokat. A telítetlen zsírok nem ellenségeink, ha a táplálkozás finomhangolásával kitapasztaljuk, mi a legjobb számunkra – ne ragaszkodjunk a szélsőséges megoldásokhoz, törekedjünk a tudatosságra! Ne féljünk szakértői segítséget kérni, mikor rálépünk a tudatosság útjára - hasznos segítség lehet egy dietetikussal, természetgyógyásszal, táplálkozási szakértővel való konzultáció, amely során felméritek, pontosan milyen tápanyagokra, milyen tápérték-arányokra van szüksége a szervezetednek. Az egészség-nagykövet, a KELLYS márka alapítója Forrás Bio&Life, KELLYS HUNGARY